2013. június 15., szombat

Örült tombolás Békéscsabán!

Június 13-án, amíg mások az iskola padjában vagy a munkahelyen szenvedtek a melegben addig Petra barátnőmmel a vonaton ültünk 5 órán keresztül, hogy Békéscsabára érhessünk. Mi ezzel a kezdtük a nyarat, amit még folytatni is szeretnénk.
Csütörtök kora reggel mozgolódásra lettem figyelmes. Csak anya pakolt a szobában, de ettől már fel is ébredtem főleg, mert rá negyed órára Petra rontott be hozzám. Gyorsan oldalba bökött és mivel nem akartam erre reagálni a karomnál fogva kihúzott az ágyból végül a földön találtam magam. Anyának nem kellet bajlódnia a reggelivel, mert barátnőm vett egy-egy mega-burgelt. Nehezen nekikezdtünk az evéséhez, de az utolsó két harapásnyi maradékot már nem bírtuk megenni, ezért hagytuk. Mivel nagyon meleget mondtak mára, ezért felvettem egy rövid farmert, a nemrég készített Jack Daniels pólómat, tornacsuka és a szegecses karkötő. Mielőtt elindultunk ellenőriztük, hogy mindent bepakoltunk-e, majd nyugodt szívvel elgyalogoltunk a buszmegállóba. Nem kellet sok időt várnunk, de amint leültünk a járda szélére jött is a buszunk. Kevesebb mint 10 perc alatt leértünk a Tiszai pályaudvarra, ahol találkoztunk apummal. Amint elszívta a cigeretáját elsétáltunk az 1. vágányhoz. Ahhoz képest, hogy csak fél 8 volt nagyon sokan várakoztak a vonatokra.Nemsokára a mi vonatunk is megérkezett, majd felszálltunk rá és a székünket kerestük. Azonban a helyünket már elfoglalták, amiből kissebb vita alakult ki 3 angol turista között. Végül mi győztünk. Útközben először Petra a könyvét olvasta, én pedig írtam a blogom következő részét és zenét hallgattunk. 2 órányi utazás után megérkeztünk Budapestre, ahol megittunk egy cappuccino-t amíg a Békéscsabára menő vonat meg nem érkezett. Pont időben sikerült felszállnunk és találtunk is egy kabint, ahol csak egy fiatal lány ült. Olvasás és írás helyet most Petra notebook-járól fotózkodtunk. Nagyon sok kép készült különboző effektekkel, de csak egy-kettő lett normális. Próbáltunk volna még videót szerkeszteni viszont ez sem sikerült. Ezután unalmunkban elkezdtünk rajzolni és ezeket alkottuk:

Eközben írtunk egy sms-t barátnőnknek, aki épp az iskolában volt, hogy hívjon fel minket szünetben egy kis beszélgetésre. Fel is hívott, de a vonat zaja miatt alig értettünk egymást így hagytuk a telefonálást. Amikor kényelmesen elhelyezkedtünk a kabin két végében pakolnunk kellett ugyanis megérkeztünk Békéscsabára. Amint leszálltunk rögtön arcon csapot minket a meleg és az erős szél. A pályaudvarról képet is készítettünk.
Első látásra elég idegen volt Békéscsaba utcái főleg, mert nem szoktuk meg, hogy ha a zebra zöldre vált egy értelmetlen hang jelez nekünk. Ezt leszámítva hamar megkedveltük a várost. Kb. 20 perc alatt lesétáltunk a szállásunkra, ami egy bérház 10. emeltén helyezkedett el. Épp ekkor találkoztunk a panzió tulajdonosaival, akik a lakás takarításával végeztek. Felkisértek minket miközben apa a városról faggatózott addig mi ledobtuk magunkat az ágyra. Egy kis felfrissítés után fogtuk a kistáskát és elindultunk a városba szétnézni. Az utcákon sétálva megállapítottuk, hogy itt több a kerékpáros és többször állnak meg az autók ha átakarunk kellni az úttesten. Először bementünk a Csaba Centerbe, ahol megebédeltünk a kínai étteremben. Petrával szója tésztát kértünk mogyorós csirkével, apa pedig...arra már nem emlékszem. Viszont alig lehetet érezni a mogyoró ízét csak a szánk leéget, mert nagyon csípet. Evés után mi még körülnéztünk a boltokban és a földszinten meg is találtuk a legjobb ruhákat. Sajnos nem vettünk semmit hanem mentünk tovább a Tourinformba a jegyekért. Kezünkben a jegyekkel mentünk vissza a szállásra miközben vettünk két-két gombóc fagyit is. Fél órát pihentünk a hüvős házban, kipakoltunk-bepakoltunk és indultunk a sörfesztiválra. Persze kellett az eligazítás, mert párszor sikerült eltévednünk. Útközben hallottam valamilyen dalt, amire azt hittem, hogy a Petra telefonja, de nem ő csörgött. 5 percre rá gondoltam megnézem az időt, amikor kaptam egy sms-t és volt egy nem fogadott hívásom. Másik barátnőnk írt nekünk, mert ma a suliban kedvenc angol tanár(om)unk megkérdezte, hogy hol vagyunk és a "Békéscsabán Hooligans koncerten" válaszra bevalotta, hogy ő is ott lesz. Nem tudtunk erről a rajongásáról, de furcsa volt ez az egész dolog, mert elvileg neki osztályozókonferenciára kéne mennie. Viszont a szemünket nyítva tartottuk a koncerten. Ahogy megtaláltuk a sörfesztivált én gyorsan beakartam menni, hogy megkeressük a színpadot és Kata Kolleganőt, de Petráék leakartak állítani ezzel az izgulással. Nem tudtam nyugodt lenni, ezért kicsit  elsétálgattam a bejáratot keresve. 40 perc várakozás után elindultunk a talált bejárathoz, ahol csak néhány feldühödött ember panaszkodott a jegyárusoknak. Aztán ez a pár ember is eltűnt és szinte csak mi maradtunk. Apa elbeszélgetett a biztonságiőrökkel így a protekciónk is kialakult. 3 perc volt a nyításig és úgy döntöttek, hogy nekikezdenek az emberek beengedéséhez  ám történt egy nagy probléma. A biztonságiőrök szerint a mi jegyünket csak a másik oldalon lehet átváltani karszalagra, ahol már nagy tömeg áll a napsütésben. Nagyon megijedtem, hogy mi lesz így, mert az első sorban akarunk lenni. Nagy szerencsénkre egy hölgy, aki a rendezményen dolgozik azt állította, hogy csak le kell tépni a jegyből egy kis papír részt, amit eltesznek maguknak és kaphatjuk a karszalagot. Ezzel mindenkit meggyőzött így még volt 1 perc előnyünk. Nem is kellett futnunk, de mi akkor is siettünk ugyanis mi voltunk a legelsők az első sorban persze Csipával szemben. Utánunk lassan jöttek a többiek is. Nagyon örültünk főleg, amikor egy Szaladó Szőkére lettem figyelmes. Ahogy közeledett felismertem Katát, akivel gyorsan megöletük egymást és bemutattam neki barátnőmet is. A kacsapuszi nekünk is kijárt a kicsit vizes Csőritől és kishúgától. Nemsokára Niki és Klau Kata barátnői is csatlakoztak. Beszélgetés közben mindenki felfigyelt egy ismerős párosra. Heny és Ari voltak azok, akik meglepetésként jelentek meg. A többiek futottak hozzájuk, amíg Petrával foglaltuk a helyet és megpróbáltuk felfogni, hogy mik történnek itt. Ahogy Henyék megérkeztek én elsőként kijelentettem, hogy "Utállak titeket!". Persze nem gondoltam komolyan csak ez nálam azt jelenti, hogy "Hiányoztatok!" Készültek még közösképek, beszégettünk, majd leültünk a korlát elé a plüss kiscsaláddal együtt.
A háttérben pedig a Csíkzenekar próbált. Addig mi Katával elénekelgettük közöskedvencünk a Disco express dalait. A smink se maradhatot ki amiből én kaptam rózsastín, csillogó szájfényt. Elvileg, amig mi sminkeltünk előttünk egy fotós készített pár képet rólunk. Eközben egyre több ember állt be a színpad elé. Nagyon szerethetik ezt a fesztivált a hírességek, mert láttuk ByeAlexet egy haverjával. A jellegzetes szemüveg, a szakáll, a csöves sapi és még pár kilo mindenhol...(nem ő volt az igazi!) A Csíkzenekar nekikezdett a koncerthez, de mi még mindig a földön ültünk és Petra el is aludt. Azt lehetett hinni, hogy beteg, de csak fáradt volt, ezért szó szerint leöntöttem vizzel. Ettől már felébredt. Közben Kata és Niki helyet cseréltek így egész koncerten mellettem állt Niki. Nagyon jól elbeszélgettünk, nevettünk és kiderült ő is Csipát imádja a legjobban. 
Amíg a Csíkzenekar játszott a fiúk is megérkeztek. A színpad oldalán először Tibi és Endi jelent meg, hogy felvegyék az új kabátot. Aztán Csipát is megláttuk, aki a elkezdett táncolni, de előtte integettünk neki, amit viszonzott is. Később Zsolti is megkapta a Hooligans crew kabátot.  Jó társaságban hamar elmegy az idő így nemsokára megszólat a Bohémélet introja, majd sorban jöttek fel a fiúk, amit nagy síkoj és taps követett. A Nőben a boldogságra mindenki megmozdult, aki meg nem azt eltapostuk. ;) Sokszor hülyéskedtek a fiúk, Csipa még balettozott is. Koncert közben Kata, akivel Pesten találkoztunk felhívott telefonon és másfél dalt végig is hallgatott, de aztán idegesített, hogy a telómon kell tapsolnom. A lassúbb számoknál a kis csapatunk felemelte a kezét és jobbra-balra dülöngélve énekeltüknk. Aztán Niki kitalálta, hogy a kezünkkel mutassunk szív alakot. Ezt továbbitottam Petrának, majd megalkottunk keresztbe két szívet. Vártunk a  Csipa reakciójára, amire ő is alkotott egy szívet nekünk és azt mondta, hogy "Én is I love you!". Síkítottunk az örömtől. A koncert többi része is ilyen jól telt kivéve, amikor vége lett. A dobverőket újból eldobta Endi és úgy tűnik hiába reménykedünk, mert ez sosem jön össze nekünk. Amint megüresedett a színpad és a fények is elhalványultak az emberek is kezdtek eltűnni. Persze mi még vártunk a dedikálásra meg csináltunk még közösképeket.
Ahogy elment az a sok ember észrevettem egy részeg srácot, aki lefeküdt egy padra és olyan gyorsasággal el is dölt, mire mi csak nevettünk rajta. Kíváncsian figyeltük, hogy kijönnek-e a fiúk dedikálásra, majd a színpad oldalára ment mindenki leskelődni. Zsolti volt, aki először jött a kerítéshez, de sikerült rávenni, hogy inkább a korlátnál dedikáljon. Mindenki futott utána, de szerencsére nem voltunk sokan. Mielőtt mi következtünk volna Petrával megbeszéltük, hogy a közösképen mutatunk egy szívet, ami sikerült is. A kép közben mondott valamit (már nem emlékszem rá)  így a fotótn meglepődött, cuki arcot vág. Aztán mondta, hogy milyen aranyosak vagyunk még szív is van meg minden, mondjuk köszi szépen aztán adtam neki egy puszit, mire először kicsit meglepödött, de utána én is visszakaptam és Petra is kapott a szúros pusziból. Kicsit hülyén érzem magam emiatt viszont nagyon jó illata volt Zsoltinak! Nemsokára Endi is ott volt előttünk, akitől először autogramot kértünk a karunkra utána egy közöskép, majd apa is csatlakozott kezében a cigeretáival. Ez a megszokás még  októberben kezdődött, amikor a backstageben Endinek kellett volna a dohány és apa vitte be neki. Mostanra erről megjegyzett minket és el is fogadta az ajándékot csak "Ebből ne legyen szokás", mert nem szeretné, hogy miatta "pazaroljunk". Endit követve Tibi volt a következő, de tőle csak autogramot kaptunk szintén a karunkra.
Sajnos Csipa megint nem jött ki. A dedikálás után Niki magához hívott és elmesélte, amikor Endivel csináltak közösképet két srác odajött hozzájuk és meg kérdezték a dobost, hogy "Te vagy az énekes?", amire igennel válaszolt. Aztán aláíratták vele a telefonjukat. Miután elmentek Niki azt azt javasolta "Azt kellett volna írnod, hogy Csipa" erre Endi "Azt is írtam." Ezután nagy nehezen elbúcsúztunk egymástól. Katával és Henyékkel még férre vonultunk beszélgetni és vártuk a fiúk kocsiját, de ők még mindig nem jöttek ki. Mivel kezdtünk fázni és a lábunkon is alig álltunk mi is elköszöntünk. Azonban én rájöttem, hogy éhes vagyok, ezért még megálltunk venni egy hotdogot és leültünk az egyik padra. A "vacsora" végén tartottunk, amikor Kata egyedül felénk közeledett ugyanis az ő busza csak másnap fog jönni. Mivel a mi szállásunkon lenne még egy szabad ágy felajánlotta apa, hogy ott aludhat pár órát, de most nem. Végül tőle is mégegyszer elbúcsúztunk, megköszöntem a szájfényt és nehezen elballagtunk. 
Másnap hazafelé Budapesten maradtunk 3 órát addig az Aréna Plázában nézelődtünk. Szerintem ez volt a legjobb nyár kezdés viszont a következő koncertet még mi sem tudjuk hol folytassuk...
Képek a koncertről:






4 megjegyzés:

  1. Najon jó volt koncertel kezdeni a nyarat. Ezt is ügyin leírtad. Amm baba amúgy legközelebb hova megyübk?? Már hiányoztok<3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jővöre is így kezdjük!;) hátha a végén már az agyára megyünk ofőnek xD kikéne már találni...am kérdeztem és amit mondot Niki Orosházán (gooogl segíet) a stranod lesz a koncert!:o

      Törlés
  2. Jó kis beszámoló lett, Kolleganő! "Szaladó Szőke" hehehe :D Épségben hazaértem, nyugi :D Tényleg jönni akartok Orosházára? :D Nagy buli lesz :D Hamarosan én is megírom az enyémet :D

    Puszi: Hooligirl

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mostmár te is az lettél ;DD rendben, de nyugodtan jöhettél volna;)) hát nagyon gondolkodunk rajta...már a strand is csábít! :D nagyon vároom!:D pusz

      Törlés